Vergognati!

Sokat gondolkodtam, hogy megszülessen-e ez a bejegyzés vagy sem, hisz nem szép dolog másokat sértegetni, főleg nem a publikum előtt. De végül úgy döntöttem, hogy nagyon is le fogom írni ezt a (negatív) élményt, már csak érdekességként is, meg házi feladatnak, hogy mindenki gondolkodjon el rajta. Meg különben sem ismert az alany kiléte, (hacsak felháborodottan nem vág vissza a chat ablakban) ezért nem is csúnya dolog róla beszélni.

Tehát, kb két héttel ezelőtt írt nekem egy emailt egy nő. Nem, nem egy újabb titkos imádóm kívánta feltárni kilétét számomra. A hölgy épp a toscanai utazását tervezte egy férfi barátjával, s tranzitszállásként épp a számomra igen kedves Duinot nézte ki magának. Ezekután beírt egy két vezényszót a googleba és már rá is talált a blogomra. Így jött az a számomra megtisztelő ötlete, hogy tőlem kérjen tanácsot hotelt illetően.

Seperc alatt válaszoltam is neki egy-két szálláslehetőség nevével, de mivel Apu ezt is jobban tudja, neki is továbbítottam a levelet. Apu is bagolyfordultával válaszolt. Gyakorlatilag ugyanazt írta le mint én, csak kicsit részletesebben. Ez a hölgyet "meglepte és örömmel töltötte el" s Apukámnak írt egy köszönömasegítséget-levelet. Nekem meg nem. Sőt, hirtelen már nem is volt olyan fontos az, hogy "akár még koccinthatnánk is este" és többet nem hallottam(tunk) felőle. Persze az bárkivel előfordulhat, hogy épp nincs ideje írni egy emailt vagy elfelejti, vagy közbejön valami de azért elkezdek számolni: EGY.

Az említett egy éjszakás kaland egyébként épp tegnapra volt tervezve, péntekre. És láss csodát tegnap én pont portoban akasztgattam a mólót. (=Szék nélküli kerékpárommal egy 1.25 méter magas falra próbáltam felugrani.) Mindezt kb 10 UWC-diák társaságában beleértve Zsoltit, aki videózta a kísérleteimet (Köszi!). Amikor az izgalom a tetőfokára hágott (már majdnem megvolt!) számos szempár legelt rajtam én ezért azt mondtam Zsoltinak, hogy "Ekkorát még nem láttak.". (Ezzel arra utaltam, hogy bemutatókon láttak már 1 méter alatti dolgokra fölmenni, de ilyen nagyra még nem.) Mint a reflected plane polarised light beam from the second medium's frontier jött a válasz: "De láttunk!" (magyarul) - KETTŐ

Hát ez meg ki volt? Egy nő, aki éppen arra sétált.

-Nahát! Jó estét! - lepődtem meg s én nem emlékszem válaszra. - HÁROM

A nő megnyilvánulása után elfordult le sem lassított. Kinézetre nagyjából hasonlított, az előzőleg említett segítséget kérő hölgyre, ráadásul nyomában egy férfi járt, ami egy nehéz kérdést vetett fel: Vajon ő az említett férfi? A fő hozzávalókhoz hozzáadunk még egy csipetnyi logikát: Ha valaki megérkezik Duinoba az első dolga lesétálni Portoba. Mivel már alkonyodott az is lehet, hogy egy egész napos autóutazás után egy estét itt akarnak eltölteni, hisz messzire mennek. Vagy lehet, hogy épp munka után (vége előtt) indultak olyan 2 körül, egy olyan városból, ami nagyjából 6 órára van - Budapest? s épp most értek ide. Így vagy úgy, de én azt hiszem, hogy ők voltak a beharangozott vendégek. Ezesetben vajon miért nem köszöntek/mutatkoztak be, hisz számára egyértelmű lehetett, hogy én vagyok én? Különben is "a blogomon keresztül, olyan mintha ismerne". NÉGY

És kegyelemdöfésként: Két év olaszországi triálozás után kijelenthetem, hogy a legbunkóbb utcai beszólást egy magyartól kaptam. (Hisz nem valószínű, hogy valóban látott már ennél nagyobb kerékpáros ugrást, ami szarkasztikus megjegyzésre utan.) - ÖT

Asszem az összetett mondataimon látszik, hogy túl vagyok a magyar vizsgán is!:) Remélem 6os lesz. Allénak pedig üzenem, hogy a 7es a legjobb jegy, ezt még a gyengébbek is tudják.:P