Ezt a blogot 2010. szeptember 11-én ünnepélyesen bezártam.

Ha továbbra is kíváncsi vagy életem alakulására, ITT követheted.

Köszönöm az eddigi figyelmet!



2010. március 28., vasárnap

latini, 7vége

Vége a Latino Hétnek. Hát, még egy ilyen, teknikai cuccokhoz nem értő társaságot nem láttam. Mármint...a shown minden egyes előadás közben volt vmi teknikai probléma. Vagy túl halk volt a zene, vagy túl hangos, vagy csak az alapzaja hallatszott, vagy a lámpák akkor égtek amikor nem kellett volna, vagy nem működött a projector, vagy gerjedt minden. Szal ez volt a leggyengébb National Week Show, azok közül, amit láttam. Márpedig többet már nem fogok látni UWCs pályafutásom folyamán. Ez volt az utolsó. Elég szervezetlen társaság voltak. Persze h ne csak rosszat mondjak jól összeraktak egy venezuelai szappanopera paródiát. (De a vágás itt is gagyi volt. XD)

Ez volt az egyik legsűrűbb 7végém talán. Tegnap Nyílt nap volt a suliban. Korán reggel keltem, hogy menjek Monfalconéba autóval és elhozzam a cuccokat az íjászkadáshoz. Merthogy íjászat verseny is volt. 2x kellett fordulni, aztán jobb híján én segítettem összerakni is a terepet a főnökuraknak. Szóval vezettem, rakodtam, építettem, íjászkodtam aztán még táncoltam is a shown. Mindezt enyhén sajgó fejjel, mert előző nap Oszmiccába mentünk. Az egy tanya a szomszéd faluban, ahol bort lehet inni. 77en mentünk összesen a suliból! Ehhez az is hozzájárult, hogy Reunion (osztálytalálkozó) van, tehát néhány jelenlegi harmadéves (én másodévesem) is itt van. Persze a fárasztó nap csak még több okot adott rá, hogy megnyissunk egy üveg Whiskyt, aztán Mickey'sben ünnepeljünk.
Ma pedig "Swim for Haiti" (Úszás Haitiért) fundraisinget (pénzgyűjtést) szerveztünk Monfalconéba. Ismét szállítottam; ezúttal embereket. Az volt az 5let, hogy mivel Haiti 8000kmre van Monfalconéból mi 8000métert úszunk. Bárki úszhatott, diák, tanár, helyi, nem helyi... El is felejtettem már, hogy milyen fárasztó az úszás. Nem szeretem, uncsi. Aztán showt terveztünk. Én is bicóztam meg brékeltem volna. De mivel gyakorlatilag nem volt közönség, ezért inkább visszavonultunk Duinoba. Azóta labreportot (mérési j1zőkönyv) csinálok, hiszen 3 nappal ezelőtt Mark bejelentette, hogy vasárnapig kéri az összeset. Ez egy kellemes alapstresszt adott ennek a 7végének. Nem sokat pihentem. Most is álmos vok, mint ahogy az vsz látszik is az írásomon. Remélem azért érthető. Megyek aludni.

2010. március 21., vasárnap

Sikerek (PW,matek)

Azért mentünk Project Weekre Basilicátába, hogy aktivistáskodásainkkal megemeljük a UWC jelentkezők számát, a tavalyi 3ról. Sikerült is, hiszen idén 42en pályáztak! Ez hasonlóan jó érzés, mint amikor azt hallom, hogy otthon egyes pályázók az én nevemet emlegetik az írott pályázataikban, mint mozgatórugó. Azt hiszem ezzel már segítek másokon.

Idén is volt matekverseny az iskolában, majd a régióban. 7. lettem a régióban, a 4. legjobb UWC diák. Asszem erre elég büszke vagyok és köszönettel tartozom előző tanáraimnak, hogy ilyen jól megtanítottak versenyezni. Sajnos a tananyagot közel sem tudom ilyen jól, és valószínűleg az IB vizsgám eredménye sem fogja megközelíteni ezt az eredményt. :D

2010. március 20., szombat

Vírus van

Ez most ismét egy olyan történet lesz, amely annyira rossz, hogy az már szinte vicces. Naturalisztikus elemeket tartalmaz.

Csütörtök hajnalban álmomban brékeltem. Eleinte jó pofa volt, aztán annyira beleéltem magam, hogy mindig feltáncoltam magam az álmomból. Olyan hajnali 6 körül rájöttem, hogy igazából reszketek, azért nem tudok aludni. Fel is keltem. Nem ment könnyen. Hideg volt nagyon. Szédelegtem is. Elkezdtem fel-alá sétálni, mérlegelni a helyzetet: Vajon beteg vagyok vagy csak bal lábbal keltem fel?
Shama épp jött fel a dayroomból. Fájt a hasa egész éjjel, ezért nem is ment aludni.
Ezzel bennem is tudatosult, hogy hányingerem van. Adott valami szopogatós cukorkát, amit állítólag a nővértől kapott, de amint betettem a számba már ugrott is a róka a vízbe.
Jött itt is, ott is.
Ráadásul aznap lett volna az angol szóbelim, de elnapolhattam szerencsére. Úgy éreztem, hogy ha én most elkezdek beszélni, akkor az folyékony lesz.
Jó szarul voltam tehát. Ilyenkor itt az a szokás, hogy a beteg diák elmegy a Medical Centerbe és Sicklistre kéreckedik. El is indultam és szinte velem egyidőben jött Giovanni is a másik villából. Ott már kezdett vicces lenni a dolog, mert ugyanaz volt a bajunk, sőt amikor ő még csak az ágyában tekergett már hallott engem a WCbe kiabálni.
Az ukrán takarítónéni mondta, hogy igyak teát, cukor nélkül, sok citrommal. Gondoltam ő biztos tudja. Igaza is volt, szerintem sokat segített.
Megittam a felét, aztán hánytam, fostam, megittam a maradékot is, és így tudtam aludni egy órát. Aztán csináltam még egy ilyen kört és már alig volt bajom, csak koplaltam és lázam volt.
Délutánra Shama szobatársa, Alan is kidobta a taccsot. Asszem 4x is. Este már Hamidullah, a szobatársam is, tegnap este pedig Dylan, a másik oldali szomszédom. Az emeletünkön egyedül Arthur maradt szárazon, aki az elmúlt 3 este folyamán olyan részeg volt, hogy valszeg az alkohol megölte a vírusokat a szervezetében. Viszont éjszaka fürdött a tengerben, ezért jól megfázott és ő is beteg lett.
Tehát így zajlik most itt az élet, 6ból 6 kiütve. És akkor még szinte csak az én villámról beszéltem.
Állítólag az elmúlt 7en több mint 50en jelentkeztek hasonló problémákkal (a 200ból).
Szerencsére gyorsan ki lehet gyógyulni belőle. Én már tegnap mentem is suliba. Szerintem az ukrán teának köszönhetően én megálltam 3 hányás, 5 hasmenésnél. A rekorder szerintem Giovanni 12 hányással.
Néha még hallani rejtélyes hangokat. Össze-vissza hánykolódnak az emberek.
Egyébként a magyar nyelv igen szép, hogy tudjuk mondani azt, hogy "fosni". Angolul és olaszul szerintem csak úgy lehet mondani, hogy "birtololni hasmenést". De ha valaki tudja a megfelelő fordítást, akkor kérem írja meg.:)

2010. március 14., vasárnap

Bicó, haj

Tegnap voltam bicózni a helyi freeriderekkel Sistianaban. Van mit összehasonlítani az itteni bicósokkal, meg az otthoni haverokkal. Néhány dolog, jobban tetszik, néhány kevésbé. Anyagilag mindegyik jobban áll, ezért a bicójuk is jobbak. Általában van egy fulltelós nagy és egy elsőtelós kisbicójuk. Sokat dolgoznak és építenek, ez tetszik. Viszont sztem nem túl hatékonyan, ez nem tetszik. Úgy értem, hogy megépítettek egy csomó utat fából, és a végén egy akkorát ugranak, mintha ástak volna egy órát. Persze itt az a baj, hogy a föld nagyon köves és nehéz ásni. Ezért amikor ugratót csinálnak, akkor nem bele mennek a földbe, hanem ráépítenek vmit, mintha egy skatepark lenne. Namind1. Azért 1-2 dolgot én is ugráltam a triálbicómmal, ezzel úgymond ismét bizonyítottam nekik. Meglepődtek.
Csináltak csomó képet. Ohh és még ami tetszik az az, hogy hordanak sisakot.


Bicózás után Monfalconéba mentem Domenico házibuliába. Ma azt pihentem ki egész nap, aztán este úgy döntöttem, hogy túl hosszú a hajam, úgyhogy játsszunk!:) Kicsit polgárpukkasztósra sikeredett, de itt már mindenki ismer, nem kell megfelelni senkinek.:)


Póló nélkül elég ijesztő vagyok most...:D

2010. március 11., csütörtök

orál csoda:)

Nahát ez valami csoda ami itt van. Elment a bora. Maga után hagyott megtépett bokrokat, megnyúzottt fákat, széttört cserepeket, letört ágakat és néhány centis jeget egész duinóban. Legalábbis reggel, amikor mentem suliba ezt láttam. Azóta, mint amikor a mesében beköszönt a tavasz, és minden hirtelen elolvad és kivirágzik. Már csak 1-2 helyen találni havat, ahova nem süt sosem a nap. A madarak is előbújtak és a szomszéd fűje is mintha zöldebb lenne.

Ma volt az első IB vizsgám is, az úgy nevezett "Italian oral", tehát az olasz szóbeli. Bud Spencer & Terence Hill volt a témám. Megdícsért a végén Paola (a szemét tanárom). Ilyen még sosem volt. Azt mondta jól felkészültem. Bár, amikor megkérdezte, hogy Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? lehet h nem kellett volna azt válaszolnom, hogy öregkoromra tanár akarok lenni, aki tele van valódi élettapasztalattal és sikeres múlttal, mert én az olyan tanárokat tisztelem a legjobban, hisz 1értelmű h ő nem olyan. :P

2010. március 10., szerda

Itt a tavasz, dagad ...

Ma kivételesen nem mentünk teniszezni. Tudniillik jeges hóvihar van...
Már egy hete itt van a bora, de ilyen erős még sosem volt. Főleg, hogy ma elkezdett esni a jég meg a hó is. Vízszintesen. Mit lehet hát tenni? snowball fight a piazzán



2010. március 9., kedd

A szánkózás veszélyes

A szánkózás veszélyes. Hogy miért? Mindjárt elmondom.
Voltunk szombaton síelni (immáron ötödszörre). Reggel szép volt minden de délutánra mindent beborult. Fújt a szél, esett a hó, minden fehér volt, nem lehetett látni a buckákat. Na, mind1, azért síeltünk.

Síelés után gyülekeztünk. Jakubnak (Julius (tutorom) fia) volt egy szánkója, amivel játszadoztunk. Éppen rajtam volt a sor. Mondtam Gaetanonak (Szicília), hogy lökjön. Lökött is, de olyan hülye módon, szerintem inkább fel akart borítani. Sikerült is neki; elestem ő meg utánam. Ahogy a hátamra gördültem a lábam fellendült a levegőbe és Gaetano beleharapott a síbakancsomba. Kiesett az jobb első foga és letört a jobb második. Nagyon gáz volt. Utána együtt a csoport, megkerestük/megtaláltuk a fogat. Vasárnap reggel műtötték. Sikerült visszarakniuk az eredetit.
Harag nincs, mindenki belátja hogy nem az én hibám volt, baleset volt.
Ettől függetlenül persze szar érzés, mert benne voltam. :(

2010. március 3., szerda

University of Edinburgh

A University of Edinburghba is felvettek:)
Azzal a feltétellel, hogy az IBn összesen 36ot kapok, ebből 6os matek, 6os fizika és 6os angolvagyközgáz.
Nincs tandíj, de az életet meg kéne fizetnünk. Az sem tetszik, hogy skót akcentussal beszélnek az emberek, meg hogy a bal oldalon vezetnek. Az viszont tetszik, hogy Edinburghban van, ami kb 1 millió embernek lakhelye, tehát gondolom zajlik az élet. Illetve nincs is olyan messze otthontól.