Ezt a blogot 2010. szeptember 11-én ünnepélyesen bezártam.

Ha továbbra is kíváncsi vagy életem alakulására, ITT követheted.

Köszönöm az eddigi figyelmet!



2010. február 23., kedd

Nàpoly, Rosalba-hàz,buli

Ahogy èdesapàm is megmondta azt, tegnap megèrkeztunk Nàpolyba.
Gyonyoru ido volt, nèha egyszal poloban màszkàltam. Rosalba ès Maddalena (a 2 szervezo) apukài èrtunk jottek a reptèrre autoval, csakugy, mint az èn szuleim is felszedtek a "magyar csoport tagjait". Eloszor bementunk Nàpoly belvàrosàba ès vàrostnèztunk. Furi volt.
Elèg sok imigràlt volt, ebbol a tekintetbol Pàrizsra emlèkeztetett. Ugyanakkor itt màr ordit valakirol, ha olasz. Nemtol fuggetlenul belott fekete haj, fèl arcot eltakaro napszemuveg, ès engem mentomellènyre emlèkezteto metàlfènyu kabàt (lehetoleg lila) alap felszerelès mindkèt nemnek. A fiuk a cigànyokra hasonlitanak, mèg azzal egyutt is, hogy alapozot hasznalnak, a nok meg gondolom nem, vagy tul sokat, mert 30 folott hirtelen berancosodnak. A kozlekedes az erosebb kutya bafik elven alapszik ès indexet koltsegtakarèkosan hasznàljàk.
Azt nem teljesen èrtem, hogy ha ennyire odafigyelnek a kulsejukre, akkor mièrt nem figyelnek a kornyezetukre. Azt hiszem ugyanis, hogy Nàpolynàl koszosabb vàrost mèg nem làtam. Minden ossze van firkalva ès az utcàkban annyi szemèt van szètszorva ugy àltalàban, mint a Sziget Nagyszinpad elott reggel 6kor, munkakezdeskor. Olyat màr màshol is làttam, hogy cigicsikket kipockolnek a kocsibol az ablakon, de frissen hasznàlt zsebkendot nem.
Otthon a Hosok terèt deszkàsok ès flatlandesek lepik el, itt szinte minden betonplacc be van foglalva egy focizo gyerek/kamasz csapat àltal.
Mindemellett làtszik, hogy Nyugat-Europàban vagyunk az infrastrukturàn meg az àrakon. Az èpuletek àllapotàn nem nagyon.
Valamint egyenes arànyossàgot vèltem felfedezni, hogy minèl dèlebbre megyunk Olaszorszàgban, annàl jobban ossze vannak verve az autok. Itt mèg nincs az, hogy egymàst koveto kèt autonak osszesen 5 sarka be van horpadva, de azèrt làtszik, hogy nagyon szenvedèlyesen gyakoroljàk a kis helyre pàrhuzamosan beparkolàs muvèszetèt. Meg az is, hogy a gyerekek sulibol hazaszaladvàn nem azzal jàtszanak, hogy egy botot vègighuznak a keritèsen, hanem inkàbb a kulcsukkal folyamatos kontaktot tartanak egy-egy auto oldalàval.

Este hazamentunk, ami azt jelentette, hogy Kinem (torok), Kristjana (alban) ès èn Rosalba hàzàba mentunk Rionero in Vulture-ba. Egyszercsak letèrtunk az autopàlyàrol/foutrol ès az ut elkezdett Gyàl-kulvàros hàrom dimenzios foldutjaira emlèkeztetni, ahol egy kedves baràtom lakik. Itt ugyan nem tokvetemenyesen kellett àtàgzolnunk, hanem egy epitkezèsen.
Az apuka leparkolta a 30 èves Lanciat amikor megèrkeztunk egy uj èpitèsu vàrosszèli 4 lakàsos tàrsashàznak tuno èpuletehez. Most jott a meglepetès. Ismèt bekovetkezett a Brusszel-effektus, mert kiderult hogy az egèsz kèro az ovèk volt. Gyakorlatilag van egy akkora lakàsuk, mint nekunk, csakèpp afelett van mègegy ugyanakkora penthouse-beutèsu, jelen esetunkben vendègszàllo, az also szint pedig mèg mindig rejtèly szàmomra. A hàz nagyon jo allapotu. Azt hittem, hogy hideg lesz, mint a brusszeli hàzban, de a futès is nagyon penge. Ami nem tetszik az az, hogy mindenhol csempe van ès, hogy làthatoan nem tud a csalàd mit kezdeni a terekkel, nincs tul sok tehetsèguk egy szoba berendezèsèben. Pl el nem tudnàm kèpzelni, hogy a sajàt szobàmban ne a fal mellett l1en az (egyszemèlyes) àgy, itt meg csak ugy be van dobàlva 1-2 vasàgy a legrandomabb szobàk kellos kozepère.

Estère Rosalba egyik baràtnojènek a szulinapi bulijàra voltunk meghivottak valami helyi szorakoztatoipari egysègbe. Nagyon zsir volt a buli. Rosalba haverjai nagyon kivàncsiak voltak rànk. Tetszett, hogy mindig Rosalbàt kèrtèk meg, hogy forditsa le nekunk/nekem a kèrdèseiket. Majd amikor èn olaszul vàlaszoltam direktbe akkor meglepodtek, hogy ilyet is tudok.
A buli nagyon jo volt, csak rovid, mert ugye vasàrnap este lèvèn, nekik màsnap suli volt. Nembaj igy legalàbb kicsit tobbet tudtunk aludni az elozo napi 2 oràcskànàl.
A mai is esemènydus ès nagyon jo nap volt, de mivel màr egy oràja csak irok inkàbb lefekszem, mert a holnapi is az lesz.

ui.: Sajnos fènykèpezogepet mindenki mindenhova elfelejtett vinni...
2010.02.23. 02:08

Nincsenek megjegyzések: