"Mi folyik itt Gyöngyösön?!"

Míg a múlthét vége kellemes laza volt, vagy legalábbis amiket csinálnom kellett azok jól voltak, már megint feje tetejére állt a világ.
Ma olasz prezentációm volt, holnapra el kell készítenem az angol esszém vázlatát, valamint este Nemzeti Hét Show lesz. Az is betesz, mert 2 táncot gyakorlatilag én tanítok/szervezek és egy 10 perces bemutatkozó videót is vágok. Ezeknek mind készen kell lenniük holnap estig. Talán mindenki érti már, hogy ez elég sok.
Pár hete kaptunk egy olyan köremailt az EVÁtól (tanulmányi igazgató), hogy mostantól csak akkor lehet beteget jelenteni, ha meg akarsz halni. Én ugyan sosem éltem még ezzel a lehetőséggel sokakat megviselt a szigorítás, vagy azért mert ők valóban sokat betegeskedtek, vagy mert így nem tudnak lógni annyit.
Van egy olyan, hogy personal day (személyes nap), amit párszor egy évben mindenki kérhet. Ez tulajdonképpen igazolt lógást jelent. Ilyennel sem éltem még. Tegnap (szerdán) reggel írtam EVÁnak, hogy elméletileg működne-e az, hogy én elhasználnák egy ilyet ma (csütörtökön)? A válaszát nem csak nekem címezte, hanem az egész iskolának, és kijelentette benne, hogy mivel visszaélnek ezzel a lehetőséggel is, ideiglenesen megszünteti. Na ezt magyarázza meg nekem valaki!...bmeg
Mentem tehát ma iskolába mint a rendes gyerek. Olaszórán elég valószínűtlen dolog történt. Az Il piccolo újság 18-ai számának egy tetszőleges cikkjéről kellett kettőnknek előadást adnia, külön-külön. Tehát más cikkről - gondolná az ember. De úgy beletrafáltunk, hogy ugyanazzal a cikkel készültünk.
Az angolóra elmaradt, mert beteg a tanár. Érdekes egybeesés, mert tegnap kijelentette, hogy a mai órán elkezdjjük majd írni az esszénket, mellesleg tegnap este 11kor még semmi baja nem volt. A tanárok nem élnek vissza a sicklisttel?
Ezek után Sallyhez mentem, aki írt nekem, hogy az egyetem választásaimat tartalmazó papírral kapcsolatban akar velem beszélni, mondván, nincs aláiratva az Annel. Mondtam neki, hogy miért nem adja ő oda neki, miért kellek ehhez én? Kiderült, hogy nem is találta a papiromat, lehet, hogy már oda is adta. Meglepetésképpen Annetől is kaptam egy emailt, hogy hiányzik a papírom. Nem tudom mit bénázik ez a 2 gyökér de a f. kivan.

Visszatértem Palába, hogy leglább elkezdjem a kb 6-8 munkaórányi melómat, amire volt kb 1 órám, a többit az alvásidőmből kellett volna levonni, mire végre kaptam egy jó hírt is: A mai falmászás elmarad. Nah, ennek örültem mint Astor a farkának, mert legalább azt a 3 órát tudom használni. Meg különben is fáj a bal gyűrűslábujjam, mert tegnap breakeltem és belerúgtam a földbe.
Gondoltam leírom ezeket, kedves "rajongóim", hogy lássátok azt az oldalát is az ösztöndíjnak, amiről kevesebbet beszélnek az EVIMÉsek. Persze én is EVIMÉs vagyok, és azért nem beszélünk róla, mert ezeket a gyötrelmeket általában gyorsabban elfelejtjük.
Nah, megyek dolgozni vagy aludni, még nem döntöttem el.