Ezt a blogot 2010. szeptember 11-én ünnepélyesen bezártam.

Ha továbbra is kíváncsi vagy életem alakulására, ITT követheted.

Köszönöm az eddigi figyelmet!



2010. április 18., vasárnap

Rekreációs hétvége

Az aztán egy igazán frankó UWC-s hétvége volt.
Szombaton 8kor mentünk sziklát mászni. Igazán jó volt, annak ellenére, hogy én hülye a múltkor megint szkanderoztam és annak ellenére, hogy nyertem, vesztettem. Mármint megint izületi gyulladásom (v vmi hasonló) lett a karomban (ezúttal a balban) és miután erőt fejtettem ki vele fáj.
Mászás után láttam Gaetanot Palát elhagyni hátizsákkal és hálózsákkal.
-Hát te meg hova mész coglione?
-Overnight vitorlázni.
-Nahát van még hely?
-Menjünk, kérdezzük meg Mauriziot (a hajó tulajdonosát és a sailing activity supervisorját)!
Maurizio: -Persze gyere, csak nincs hol aludnom.
-A földön is alszok én, sőt a hajó fedélzetén (kívül) is.
-Akkor 1 óra múlva (16:15) legyél kész!
Kész is lettem. Hűűűűű, mekkora jó volt!:)
10en voltunk a 13 méteres hajón. Sajnos nem értek a hajókhoz, úgyhogy nemtom megmondani milyen a típusa, de arra emlékszem, hogy a neve egy virágféle volt, mert összesen 10 ugyanilyet csináltak és mindet valami virágról neveztek el. Bárcsak valami értelmesebbet tanultam volna meg...
A cél az volt, hogy átm1ünk Szlovéniában, kikötünk valahol és alszunk. Sajna nem volt szelünk úgyhogy csak a Miremaréig jutottunk el (Triesztig sem). Santa Crocénél kötöttünk ki. A többiek (tényleg az ő 5letük volt!) bort akartak szerezni valahonnan, úgyhogy a sötétben vmi dzsumbujos lépcsön az erdőben mászkáltunk civilizációt keresvén. Aztán megegyeztünk, hogy nincs itt semmi sem csak ez az étterem. Vissza akartak fordulni, de mondtam, hogy megpróbálom az éttermet. Nem bíztak bennem és túl gáznak is érezték, úgyhogy magam mentem.
-Jó estét kedves pincérnő. Lehet bort vásárolni itt elhitelre?
-Pillanat mindjárt kiküldöm a hátsóajtón a főnökurat.
És valóban az étterem mögött kezeit dögzsölgetve kijött a főnök.
-Jó estét kedves főnökúr. Lehet bort vásárolni itt elvitelre?
-Lehet: 10-12 euro egy üveg.
-Az sok.
-Van házi borunk is, azt mondjuk odaadhatom 7euroért.
-Na, még egy kicsit olcsóbban nem lehetne?
-Nézze 10ért árulom kancsóban. Önnek 6 alatt nem adhatom.
-Akkor 4 üveggel kérnék.
-Azonnal előkészítem (feltöltök vele 4 ásványvizes palackot).
Boldogan visszamentem közölni a jó hírt és fundraisingolni. A 4 embernek összesen 10 eurója volt, azt is a tanár adta nekik. Ez is rajtam koppant...
Bor érkezik.
Én:-Azért megkóstolhatnám mielőtt elviszem.
-Hogyne, erre nem gondoltam, máris hozom a poharat.
Tölt, emelek, kóstokok.
-Ez Tokaji egyébként.
-...hmm...biztos?
-Si!Si!
-Magyar vagyok.
-Jah, hát ő ez nem a magyar Tokaji, hanem az ittani Tokaji, mert az édes ez meg száraz.
-Nem baj az, nah viszem is, jóéjszakát.
Kiderült, hogy a környéken valóban van egy fajta bor, amit Tokajinak hivogatnak. Úgy is árulták, de pár éve valami törvény (copyright?) tiltja, hogy úgy árulják. Úgyhogy most szarban vannak, mert nem viszik.:D
Tehát vacsi, bor, sakk, kártya. A többiek már ágyba kívánkoztak éjfél körül én meg kötöttem magam a karóhoz, behernyóztam magam és kifeküdtem a tetőre egy sörrel. Jajj, de jó volt. Kicsit nézelődtem aztán elaludtam. 2kor megtámadott az eső, úgyhogy be estem magam a lépcsőn és találtam egy kényelmes padlórészt.
8-9kor reggeli. Utána meg iparkodtunk, mert még épp volt Bora. Elmentünk Triesztig, aztán visszafordultunk.
13:15kor megérkeztünk Duinoba, ahova épp megérkezett Gaetánóért és jómagamér Julius egy van-nel, ugyanis Gradoba mentünk tutorial picnicre. Ott meg jól elhagytam őket, úgyhogy végülis Peter (diri) hozott haza, mert az ő csoportja is épp ott volt. Megtanított minket a kanadai football alapjaira. Nem is olyan rossz, jól elvoltunk vele.
Micsoda hétvége volt! Nem is tudom mennyire érdekeltek ennyire kevéssé az egyetemek. Sikerült a figyelmemet elterelni róluk, ami jó.
Amúgy zsír dolog a vitorlázás. Azt hiszem ezt is felírom a "Ha öreg leszek -és már nem fogok tudni triálozni- csinálni fogom" listámra a horgászás, geocachelés és főznimegtanulás mellé.

1 megjegyzés:

Kószó Jenő írta...

Én is kipróbálnám szívesen a vitorlázást, persze csak mint vendég.