Ezt a blogot 2010. szeptember 11-én ünnepélyesen bezártam.

Ha továbbra is kíváncsi vagy életem alakulására, ITT követheted.

Köszönöm az eddigi figyelmet!



2009. október 30., péntek

Meglepetés!!!

A szülinapom úgye múlt héten volt. Terveztem, hogy a hétvégét Pulán töltöm, de valamilyen rejtélyes okból kifolyólag mindenki próbált lebeszélni róla.
Apu mondta, hogy tanuljak inkább.
Dorka meg akarta velem ünnepelni a szülinapomat.
Hamidullah, a szobatársam volt a legjobb:
-Nem maradhatsz ott.
-Miért?
-Mert szombaton ellenőrizni fogják a szobánkat, és nem akarok egyedül takarítani.
:)
Joice sem volt rossz:
-Attila, mikor is lesz szombaton a találkozó a meglepetéseghez?
-Tessék?
-Jajj, de hülye vagyok! Nem hallottál semmit!
(Mint utólag kiderült megtervezték, hogy elszólja magát, ezzel is próbál ott tartani.)

Eljött hát a szombat. Már vártam. Kopognak az ajtómon. Zsolti az, az elsőévesem. Semmit sem gyanítok...(pedig de)
-Attila, azt mondják, hogy Dorka bezárkózva sír a szobájában és nem hajlandó senkivel sem beszélni!
-Miért?
-Nem tudom. Gyere, kérdezzük meg!
-De nem úgy volt, hogy senkivel nem beszél?
-Hátha velünk igen!
-Jajj, jólvan. Sokáig fog tartani?
-Pulcsit vegyél.

Mentünk tehát Foréba és a messzeségben megpillantottam 3 ismerős alakot. Még mondtam is Zsoltinak:
-Hát ezek kik?
-Basszus, túl korán jöttünk?
- :)
Drága Anyukám, Apukám és a BÁTYÁM!!! voltak.
Olyan volt mintha csak előző nap láttam volna őket. Cseppet sem változtak:)
Nagyon örültem nekik. Hoztak tortát, ajándékot, sütit Mamától és Anditól. (Köszik!)
Ünnepeltünk és vacsiztunk. Valaki ráébresztett, hogy hülye vagyok hogy csak 2 szót ismerek olaszul a pezsgőre.:)
Aztán este Tomit, a bratyómat még sikerült is elvinni a Mickey's bárjába. Habár ilyen sokat még soha nem beszélgettünk vele egy nap alatt az megerősödött, hogy elég különbözőek az álláspontjaink sok dologban.
Másnap családi kirándulást tartottunk Rilkén, aztán már el is mentek...
Nagyon örültem NEKTEK!!!
Képek itt!




Nincsenek megjegyzések: