hétfőkeddszerdacsütörtökpéntekszombatvasárnap

Vasárnap lenyomtunk 30km-t sílécen. Most már teljesen biztos vagyok abban, hogy számomra a XC síelés az egyik legunalmasabb sport. Ami jó benne az a lefelé rész, a táj és az hogy elfáraszt. Mindez valószínűleg elmondható a DH síelésről is, úgyhogy jövőre biztos, hogy azt fogom választani. Maga a hétvége jó volt. Szombaton 10 körül indultunk. autóztunk 5 órát. Aztán kicsit síeltünk, ettünk, ittunk és mulattunk. Jah, és néztük a Local Team konrta Helyi Csapat mérkőzést az ottani hokipályán. Emiatt nagyon irigyek voltunk ám a Mishával. Másnap a verseny és már mentünk is haza. Kb. 2 és fél óra alatt csináltam végig, ami nem is rossz ahhoz képest, hogy a norvég gyereknek (aki nem idén kezdte a szakmát) 2:45re volt szüksége.


Hétfőn tanultam a keddi economics (amit egyébként tökre elkúrtam és 3as lett) és matek dogámra (amit tulajdonképpen nem kúrtam el olyan nagyon csak egy feladatban, de arról azt sem tudtam hogy létezik). És megkaptam a 7es olasz dogámat.:) - Ennek nagyon örültem.

Kedden megkezdtem az új extra social servicemet. (Azért mert év elején 5 foglalkozást "ellógtam" a kötelezőmből.)
A feladat tetszik nagyon és testhezálló: Játszani alsós gyerekekkel a napköziben egy kb 15 perces autózásra lévő iskolában.
Viszont a csapat ennél rosszabb alig lehetne: A supervisor Anete, az új lett önkéntes, aki 3 hónapra jött csak és értelemszerűúen nem tudja mit kell csinálni, az egyetlen lány diák az iraki Lamis, a többiek Umur, a bunkó török kosaras, Erlin a 190cmes, 95kilós albán boxoló, Stefano a horvát iszákos, Houang a vietnámi tudós-alkatú fizikus ösztöndíjas és jómagam. Egyszóval nevelési problémáink biztos nem lesznek, de gyerekekkel játszani nem a lehető legijesztőbb csapatot kéne kiválasztani.
Végülis Anete és én mondtunk pár játékot és azzal úgy elvoltunk, csak a srácoknak tovább tartott némelyiket elmagyarázni, mint a gyerekeknek. Az idegesített kissé, hogy amikor végre megértettem mindenkivel a feladatot akkor Umur elkezdte azt a verzióját magyarázni amit ő a kosáredzésen szokott játszani és ezzel összezavart mindenkit.
Nah, mind1 reméljük idővel összeszokunk és megtanulunk felkészülni is rendesen.

Szerdán kimentem bicózni, mert gyönyörű volt az idő. Bicóztam egy jót és készítettem egy képet, amit el akartam küldeni MMSen egy pár olvasómnak, de sajnos nem működött a szolgáltatás. Íme a kép:
Csak a sportok viszonyításaként mondanám, hogy míg a símaraton után kicsit nyomott volt a talpam ez a 2 órás bicózás után másnap annyi váll- és hátizmom fájt, hogy nem is tudtam hogy ennyi létezik.

Csütörtökön pedig tartottunk Mishával egy Biketrial és Breakdance Showt. Elég jól sikerült, bár szerintem ez főleg az Ő érdeme. Egy videó is készült az embertánc részről, de 2 perces hossza ellenére valahogy 90Mb lett, úgyhogy nem tudom feltölteni.

Most meg péntek van, játszottunk RoadHockeyt, ahol a sebesült Lilyt ápoltam az anyukámtól kapott cipősdoboznyi elsősegélyszerekkel. Meg voltunk tutorial dinneren a közeli pizzériában.
És azon nyomban elkezdem az Economics Internal Assessmentemet írni, mert hétfő a határidő és vasárnap még egy utolsót síelni kell mennem.
Jóéjt!